Madáretetés

Az előző évekhez hasonlóan, az idei télen is nagy lelkesedéssel rakosgatok ki esténként vagy reggelenként napraforgó magokat a kedves kis cinegéknek. Rövid idő allatt el is kapkodják a magokat, igaz vannak vagy ötön-haton. Rigók is merészkedtek a közeli fákra és a teraszra, valoszínű ízlett nekik a gyümölcslé facsarás után maradt murokreszelék. A zsírba kevert magokat meg egyszer egy mátyás madár kóstolta, nem tudom nekik mivel járhatnék a kedvükre.. A fákon már észrevettem kettőt belőlük, de nem gondoltam volna, hogy a teraszra is merészkednek. Egyik délután a munkából hamarabb mentem haza és már távolról láttam, hogy az erkélyen nem egy kistestű, hanem egy jó nagy  madár keresgél, nem volt más, mint az egyik mátyás madár. Persze megálltam és figyeltem, de sokat nem időzött és elrepült.

az egyik mátyás madár

Van egy könyvem: “Madárbarát kert“ és amióta megvan (1 éve) kíváncsi vagyok mi áll benne, de még nem olvastam el. A tavalyi évhez képest annyi változás történt a madáretetéssel kapcsolatosan, hogy lett egy barátságos madáretető, amibe szintén szórok magokat hadd ki-be röpködjenek benne a kíváncsi kutakodó kis cinegék.
Az igazi változás és földi paradicsom számukra az elnne ha a teraszt beültetném kedvükre való bogyós bokrokkal és növényekkel, hadd legyen miről csemegézzenek tél idején, de nekem még egy napraforgó sem tud igazán megnőni a teraszon, nemhogy egy bokor... ahhoz egy igazi, valódi kert kellene! És szeretnék is.

három cinege

 

A madarak etetéséhez visszatérve azt sohase feleddjük, hogy ha tél elején elkezdjük őket etetni, akkor tavaszig rendszeresen etessük, különben éhen halhatnak: egy kis tábla sótlan szalonna mindig csünghet egy madzaggal felakasztva vagy egy edénybe tehetünk szintén sótlan zsírt.