2015. december 13., vasárnap

Bögrék


Nem épp a legpraktikusabban sikerültek az első poharak.

A gesztenyebarna az cicának készült, de a kicsi fülei és a festés miatt inkább egérre hasonlít. És talpra állítva egy picit ingatag..
A macifej fakanáltartónak jó lenne, ha nagyobb lenne.





A cicás pohár szinte jó lett, csak egy kicsit vastag a fal, e miatt nehéz, és mivel nem magasitottam meg eléggé kevés víz fér bele, így gyakrabban kell bele töltsek, pálinkás pohárnak egész jó lenne...

 





2015. december 11., péntek

Tálkák

Ezt a kis edénykét zsengélés után fehér mázzal kentem be, majd ujjbeggyel türkiz pöttyöket tettem rá.




A megszáradt tálkákat fehér engóbbal festettem be 2-3 alkalommal, majd miután az megszáradt szintén fehér engóbbal írókáztam meg a külső részüket. Az edények belsejét sárga és lilás engóbbal kentem be. Mindezt zsengélés, átltszó mázazás és mázas égetés követte.



2015. december 9., szerda

Sütipecsétek


Még régebbecske formáltam és véstem ki ezeket a sütipecséteket abban a reményben, hogy egyszer hátha - nem tudom, hogyan, hol s mikor - lesz lehetőségem ezeket valahogy kiégettetni.


Na itt a Forgó kézműves házban volt szerencsém :)



2015. december 7., hétfő

Darabokban


Van úgy, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk: szépen kiformáljuk az edényt, kifessük, minázzuk és égetés közben egy nagy durranás hallatszik a kemence felől... Ilyenkor a jelenlevők összenéznek és kezdik találgatni, hogy vajon mi lehetett ez a zaj, lehet a szomszéd helyiségből ütötte meg a falat?Vagy netán valakinek valamije szétrobbant a kemencében? Hát nekem  a legelején biza egy tálkám szétrobbant...
Nagy valószínűséggel korngozás közben az agyagból nem szorítottam ki jol a levegőbuborékokat és egy ilyen buborék biza a zsengélő égetésnél biza azt eredményezni, hogy szétrobban az adott tárgy.
Még szerencs, hogy a többi, kemencében levő dolgot nem bántalmazza ez a robbanás.


2015. december 5., szombat

Viráglyukas tálka


Ez egy kerek aljú tál, ez is kézzel készült egy másik edény köré tapasztva.
Miután egy kissé kiszkkadt az agyag, virágmintás süteményvágóval kiss díszeket lyuggattam bele.



Majd kizsengéltük, ez után festettem be a külső részét fehér mázzal, majd átlátszó mázzal kívül és belül, s kiégettük.


2015. december 3., csütörtök

Marokedény


A korongozós foglalkozás legelső munkájaként egy kis marokedényt kellett készíteni.
Ezt a marokedényt - mint neve is mondja - egy maréknyi agyagból kellett kiformálni és elkszíteni.
Ez a legyegyszerűbb és a legősibb edénylészítő technika.
Általában egy kerek edényke szokott kiformálódni belőle, de a munkafolyamat közepén eszembe jutott a kedvenc madárkaformám, így az edény is ezt a formát kapta meg.



2015. december 1., kedd

Füstölőpálcika-tartó


Egyszerűen elkészíthető ez a füstölőpálcika-tartó.

Ami kell hozzá:

  • agyag
  • csipke vagy bármilyen más mintázó
 
  • laskasirittő: sodró- vagy nyujtófa
  • egy alakzat, amilyen formájúra szeretnék a tartónkat - ez esetben egy kör meg egy kis kiálló rész ahonnan majd meg lehet fogni a tartót - de lehet szív, levél vagy bármilyen más alak
  • egy icipici kézügyesség, hogy a szélét megmagasítsuk befele irányuló nyomkodással, úgy, hogy a végén szép és mutatós is legyen
  • engób a fehér - vagy más -  alapszínhez majd zsengélő égetés
  • ez után átlátszó máz és mázas égetés.

2015. november 23., hétfő

Szélcsengő



Az első dolog, ami kész lett azóta, hogy korongozni járok ez a madaras szélcsengő (csakhogy ez nem a korongozó asztalon született).
A többi dolog díszítésre, zsengélésre és mázolós égetésre vár még.





2015. október 26., hétfő

Balaton


Másik kedves nyaralási helyszín az utoljára gyerekkoromban látott Balaton és Tihany.
Szép idő, hűsítő hullámok, kedves barátok jellemezték. És persze a levendulás fagyik.




 



Nagyon tetszik házikó:



Csónakban és a Balatonban:





2015. október 24., szombat

Egy kis Duna-delta


A nyár lejárt, már csak az őszi napsugarak ragyognak és melegítenek. Ezért is jutott eszembe, hogy a kedves nyári kirandulásaimról írjak egy pár szót.

Van vagy 5-6 éve, hogy a Duna-deltáról ábrándozok, hogy de jó is lenne oda elmenni, mivel csak másoktól hallottam a lelkes beszamolókat, hogy mennyire szép és érdekes.
Bár be lehet ülni az autóba és kettesben a párunkkal - vagy családostól - is elmehetünk oda, csak akkor mindennek a megszervezése rajtunk áll.

Az idei évben nagy szerencsém volt, hogy az egyik utazási iroda a Duna-deltát is kitűzte az egyik kirandulásuk célpontjának. Szerencsémre Anyuék felirattak és a várva várt nap hajnalán 2 órakor a nagybusz elindulhatott a Delta felé. Az út nagyon hosszú volt, Tulcseánál kompra szálltunk és egészen Gorgováig hajókáztunk a főcsatornán.
Egy udvarhelyi pasinál volt a szállásunk, s én egy kis faházikóban laktam a 3 nap alatt.


Bár egész napos Duna-túra volt meghirdetve és kis motorcsónakokkal, e helyett mi csak fél napot töltöttünk a csatornákon és egy nagy régi veterán hajóval utazgattunk. De megint szerencsés voltam és az egyik nap a szállástulaj motorcsónakjára én is helyt kaptam, így az élmény igazivá válhatott. Csak úgy száguldoztunk a motorcsónakkal, majd mikor kis mellékágakba értünk és megpillantottunk távolban egy madarat, akkor lelassult a csónakunk, hogy minél többet láthassuk a madarat, mielőtt óvatosságból elröppenne.




Hát mondanom sem kell, nagyon csodálatos egy hely, nagyon sokat gyönyörködtem a vízben, fákban és a madarakban, természetesen. Még szívesen visszamegyek oda, ha lesz lehetőségem rá.




Említették, hogy nem biztos látni fogjuk a Delta "óriás" madarait, vagyis a pelikánokat, de mi még azokat is láttuk. Volt, hogy csak négyen-haton úszkáltak, halászgattak, de egyszer "elkaptunk" egy nagy-nagy sereget is, hol voltak vagy 200-an is :)



Délutánonként szabad program volt, lehett a főcsatorna mellett sétálni, naplementét nézni, vagy a kert háta mögött levő kis csatornák mellett sétálni tündérrózsát fényképezni, és ha szerencsénk volt, akkor hattyumamát is a kicsinyeivel.



Nagy élmény volt az 1-2 nap alatt lezajló tiszavirágok párzását is látni. Tömegesen repkedtek a víz tetején párjukat keresve, az egész csak pár órát tartott, legalább is azon a helyen ahol épp mi voltunk. Érdekes kis lények, egy napig élnek, mert szájuk nincs, így táplálkozni nem tudnak, de szaporodni igen, és kifejlett lényként csak egy napig élnek, melyet a párzás és a fajfenntartás tölt ki.



Egyik délután kipróbáltam a kajakozást is 3 kirándulós társammal, kellett ügyeljünk, ne forgolódjunk se jobbra, se balra, nehogy beleboruljunk a vízbe. Őszintén mondva a legvégén nem bántam volna, ha direkt akaratból felborítottuk volna magunkat, csak hogy legyen e téren is tapasztalatunk. :)

Megéri kis motorcsónakokat bérelni, még ha többe is kerül, mint egy nagy közös hajó.. mert a kis csónakkal kisebb csatornákba is be lehet menni, melyek természetesen sokkal szebbek, változatosabbak és érdekesebbek, mint a nagy, széles csatornák.

Nekem nagy élmény volt ott lenni, és szívből ajánlom minden természetbarátnak és nemcsak hogy ellátogasson oda :)


Hazafele megnéztük a Buzau-i puffogó sárvulkánkat.




Egy jópár fénykép a kirándulásról itt található.


2015. május 24., vasárnap

Ez mind India -9- Kalandra fel, mert ezt látnod kell!!

Bár az indiai "lázunk" már alábbacska hagyott, de Rá gondolva még mindig bizsergető érzés fut rajtunk át.
Lehetetlent minden élményt és a látottakat megosztani azzal, aki nem járt még Ott, így én csak arra szeretnélek bíztatni, ha legalább egy kicsit is kíváncsivá váltál, hogy milyen is lehet Ott, ha alkalmad adódik hát LÁTOGASD MEG!!. Vagy tetszeni fog, vagy egyáltalán nem, de ez csakis a te személyiségedtől és elvárásaidtól fog függni... :) de hogy életre szóló élmény lesz, az biztos!

Még csak egy-két lemaradt gondolat az elöbbi bejegyzésekből..
A nők inkább otthon főznek, mosnak, vigyáznak a gyerekekre, vagy a mezőn gyűjtögetnek tüzelni valót, vagy a bivalyoknak eledelt. Sokszor nagy, összekötött pongyákban a fejükön egyensúlyozzák az összegyűjtött friss füvet az állatoknak, vagy fém edényekben a vizet a forrásról. Az építkezéseknél is részt vesznek, ott is széles tálakban törmeléket vagy homokt visznek egyik helyről a másikra.

A szarlapótyákat is a nők készítik tehén, bivaly és még lehet másféle állatok dolgaiból is vízzel keverve, jól meggyúrva, szép kerek lepényekre megformálva és meglapogatva, majd gondosan egymás mellé a napon felsorakoztatják, hogy kiszáradjanak. Ez nagyon jó tüzelőanyag.


lapótyák



Nagyjából ezek jellemzőek Indiára (meg a többi, ami esetleg kimarad):



meghökkentő






ellentétes





bartátságos, kíváncsi




színes




vidám 




egyszerű




csodálatos