Igazi gyapjú filcből már előre ki voltak vágva a lovacskák formái, mi "csak" össze kellett varrjuk őket egy bizonyos menetrend szerint. Nem hittem volna, hogy ennyi időt vesz igénybe egyetlen lovacska megvarrása, jópárszor kellett új cérnát fűzzek a tűmbe.
A gyapjúfilc kitűnő minőségű volt és a színe is barnás-szürkés, a lovacska haja és farka pedig sötétbarna kötőfonalból készült. Miután már majdnem teljesen összevarrtuk a ló testét jöhetett a gyapjúval való kitömése egy ceruza segítségével. Ügyelnünk kellett hogy jó keményre tömjük ki, mert ha nem akkor nem tud majd megállni a lábain a lovacska. Nem volt ez a része sem egyszerű de a végeredmény igazán tetszetős volt.
Én a 3 óra kézimunka alatt egyetlen lovacskát sikerult elkészítsek, de annak is nagyon örültem.
A munka ideje alatt az anyukák megtárgyaltak egy pár gyereknevelési kérdést, melyik gyerek milyen rosszat tanul el a csoporttársaitól és ehhez hasonlók. Nekem az egész hangulat és légkör nagyon tetszett, kicsi gyerekszékeken ücsörögve gyenge sárga lámpafénynél jártak a szorgos kezek.
Miután befejeztem a lovacskámat és elbúcsuztam tőle, egy manós könyvbő (Manókészítés - The gnome craft) kimásoltam egy-két mintát, megköszöntem a vezető óvonőknek, hogy részt vehettem az előkészületekben és hazamentem.
Pár nappal később megkíséreltem megvarrni magamnak egy lovacskát, de az közel sem lett olyan gyönyörű vágtázó paripa, mint az óvodai. A filc amit én használtam nagyjából műszálas, és a színe sem a legszebb, de azért csak ráfogható, hogy lovacska... és egy manót is készítettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése