Azt hiszem az öt érzékszervünk közül leginkább a látást és hallást használjuk, de ezeket is szükségből.
Azonban ha kicsit jobban felfigyelünk magunkra és a környezetünkre, akkor kellemes pillanatokat szerezhetünk azzal magunknak.
Egy jó ideje arra törekszek, hogy minél változatosabb módon érzékeljem az engem körülvevő világot.
Vagyis ha látok egy virágot, akkor nem csak megcsodálom a színeket, amikben pompázik, de meg is illatolom és megtapogatom a bársonyos szirmait. Ízlelgetni is meglehet pár virágot kirándulások alkalmával, de csak ha biztosak vagyunk benne, hogy fogyasztható, vagyis nem mérgező. Virághallgatással ezidáig még nem próbálkoztam :)
Például ezek az érzések jutnak most eszembe:
Látás
- kerti színes virágok
- sárguló levelen átszűrődő reggeli napfény
- rám mosolygó kisgyerek
- sárguló fák
- átlátszó kis esőcseppek egy fenyőfa tűlevelein
- fenyőfa ágairól lecsüngő jégcsapok
- araszoló csigabiga
- egymást kergető fekete kismacskák
Hallás
- faágakon kapaszkodó levelek suhogása
- galambszárnyak suhogása
- földre hullt száraz levelek recsegése lépteim alatt
- frissen hullott hó ropogása
- varjak reggeli rekedt károgása
Ízlelés
- útmenti kertből kikandikáló kék szőlő zamata
- számba repülő muslica keserű íze
- édes fagylalt íze
- ősszel az érő szőlő illata
- frissen kaszált fű zöld illata
- mellettem elszáguldó rozoga autó benzingőze
- tavaszi orgona édes illata
- száradó széna illata
- péksütemények illata
Tapintás
- virágok báronyos szirmai
- arcomra hulló hideg esőcseppek
- kisbabáját váró barátnőm kigömbölyüdő meleg pocakja
- idős néni ráncban gazgag keze
- kutya kusza bundája
